Két napja nem egyedül ébredtem, ugyebár, velem volt a torokfájás is. Most reggel viszont kifejezetten örültem, hogy az éj leple alatt kiosont, és megint egyedül voltam, egész jól. A reggeli projekt-konzultáció egész jól sikerült, úgy látszik, hogy volt haszna tegnap összeülni. Most így lett egy csomó munkánk, mivel amiket eddig firkáltunk, most szépen beszámolóvá és analízissé kell csinosítani.
Mikor végeztünk a megbeszélésel, elindultam bankszámlát nyitni. Első utam a Sydbankba vezetett, mivel a tavalyi információs csomagban azt javasolták. Az információs ablaknál visszafordítottak azzal, hogy az egyetemnek már nincs szerződése a bankkal, így nem nyithatok számlát. De, de, hát nekem van sárga kártyám, igazolványom, miért nem? – Menjek el a Nordeahoz. Ki látott már olyan pénzintézetet, aki nem akart egy új ügyfelet?
Mentem inkább tovább, előadtam, hogy diák vagyok, bankszámlát szeretnék.
- Rendben, lehet.
- Van valami díj, költség?
- Igen, 150 korona a kártyadíj, más nincs.
- Jó.
- Akkor jöjjön vissza egy másik nap, mert most nagyon kevesen vagyunk bent dolgozók és ma nem nyitom meg a számlát.
- Köszönöm.
Akkor megpróbálom a Danske Bank egy másik fiókját, nem azt, ahol tegnap voltam, mert hátha másik fiókban máshogy tudják a dörgést. Rövidített párbeszéd.
- Csókolom, bankszámla.
- Jó. Papíros van az egyetemről? („Hallgatói jogviszony-igazolás”)
- Nincs.
- Pedig az jó lenne, mert akkor fél áron nyitunk számlát.
- Ó, és mennyi az egész ár?
- 600. Tehát jobb, ha szerzel egy papírt.
- Nahát, akkor tényleg jobb. Fogok szerezni. Csókolom.
A képet valamelyik este a Bilka parkolójában készítettem, igaz, messze nem így nézett ki a látvány, ahhoz nincs elég pixel a világon, de a fotó ettől még egész szép lett.
Elég elkeseredetten indultam hazafelé, amikor szembejött az Østjyllands Sparekassen. Bemegyek, megint rövidítve idézem fel:
- Csók. Egy bankszámla lesz.
- Foglaljon helyet. Sárgakártya, útlevél?
Adom máris, sárga kártyát, meg a személyit.
- Útlevél.
- EU van, egyenértékű, nem?
- „No passport, no Romania!” (No bankszámla.)
- Jó, elhozom, egy félóra múlva vissza is érek vele.
- Rendben, akkor lemásolom a sárgát, ha behozod az útlevelet, megnyitom a számlát.
- Jó. Egyébként semmi más trükk, költség? Bankkártya?
- Bankkártya? Az nem lesz.
- De kell.
- Nem lehet. Külföldieknek nincs.
- ???
- Ez a bankunk irányelve.
- Köszönöm. Tessék elfelejteni, hogy itt jártam. Mintha nem is találkoztunk volna. Adieu.
Így négy bankban jártam, de még mindig nincs számlám. Hétfőn azt hiszem, beszerzem az egyetemi papírt, és Århusba is elmegyek valamelyik nap, megsürgetni a tartózkodási engedélyemet. Utána lesz csak teljesen rendben a sárga kártyám is.
Ezután hazamentem, megebédeltem, majd mentem vissza a délutáni órámra. Szerencsére nem volt vészes, sőt, a végén baleseti jegyzőkönyvekből kellett rajzokat csinálni, ami kifejezetten viccesen sikerült az alkalmi csapattal. Mondjuk, érdekes volt, hogy dánul volt a jegyzőkönyv, amire a tanár annyit mondott: akkor minden csapatba menjen egy dán. Erre, halkan, de határozottan annyit mondtak: nem. Így maradt a félig-meddig sztrájkhangulat, mondjuk én élveztem, hogy villogtam azzal, amit a dán szövegből ki tudtam hámozni :)
Nagyon fáradtan értem haza, így itt-létem alatt először filmnézésre adtam a fejem. Kusza kapcsolatok volt a film címe, érdekes volt, bár ha frissen néztem volna meg, biztos több tanulságot tudok levonni. Aztán vacsora jött, majd „rövid” telefonok sora, egészen lefekvésig. Még láttam képeket Sári búcsúbulijáról is, sajnálom, hogy nem lehettem ott.
