Végre élvezhettem a szabad délelőttömet (leginkább alvással és kényelmes készülődéssel telt), nem kellett bemenni semmi miatt. Déltől aztán jött a szokásos vasút-óra, amit végig rajzolással töltöttem. Sajnos volt, amit legalább háromszor rajzoltam meg, mert sorozatban többször megfagyott az Autocad. Azért egész jól haladtunk, meg is állapodtunk, hogy legközelebb szombaton találkozunk majd ebben az ügyben. Az angolóra helyett végül inkább a GIS-távóra győzött, mivel az előző héten holmi parkolók rajzolása miatt lemaradásba kerültem, és nem akartam még tovább húzni a késésemet. Egy órát meg is csináltam, aztán futottam kenyeret venni; onnan pedig tovább az uszodába. Ezúttal rengetegen voltak, a tömeg miatt nem is volt nagyon élvezetes az úszás, igaz, mi is eleve négyen mentünk oda. A szokásos program: úszás, ugrálás, szauna, csúszda, ugrálás, pihenés, gőz stb… Mikor kint vártuk Bálinttal a lányokat, megállapítottuk, hogy a szaunában kiadott ásványi anyagokat valamilyen úton sürgősen pótolni kell, és erre a legalkalmasabb a B-vitaminban és ásványokban gazdag sör lesz :) Invitáltuk is Krisztit, Juditot, akik velünk voltak az uszodában, aztán még Erikának is szóltunk. Én ledobtam otthon a táskámat, telefonáltam egy gyorsat, aztán mentem át én is Bálinthoz. Addigra elöl voltak a kártyák; a lányok elkezdtek svindlizni. Ebből mi rögtön levontuk a következtetést, hogy úgy hazudnak, mint a vízfolyás, jobb lesz vigyázni velük… Közben Bálint a konyhában remekelt, a forralt bor, és a Julegløgg keresztezését hozta létre, nagyon finom lett, köszönhetően annak, hogy nem volt olyan savas, mint a forralt borok önmagukban. A Julegløgg az északiak forralt bora, fűszerekkel, mazsolával, mandulával, dióval. A bor néha gyümölcsbor is lehet, legutóbb ezt olvastam.
Hozzáláttunk a rikikihez, először persze a szabályokat tisztáztuk, mivel a lányoknak új volt részben a játék. Előbb öten elmentünk 1 laptól 10-ig, aztán Kriszti és húga hazamentek, a másnapi koránkelésre hivatkozva. Ekkor még meggyőztük Erikát, hogy folytassuk, és végül 17 lapnál álltunk meg, tovább nem is lehet menni. Még nyertem is a végén! :)
A szemerkélő esőben nem maradt más hátra, mint hogy nagyon rendes legyek, és a csomagtartó-taxival hazavigyem Erikát, megkímélve ezzel félóra egyedül-gyaloglástól…
2009. november 17. kedd. Ri-ki-ki
2009.11.23. 14:12 jantschee
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://horsens.blog.hu/api/trackback/id/tr951546170
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.