Jancsi går til Danmark 2.0

A vasárnap este hosszúra nyúlt, úgyhogy meglehetősen rosszul esett reggel bemenni, szerencsére csak tízig volt órám, de utána az AutoCAD letöltésével bajlódtam még 2 órán át. Aztán hazajöttem, és bedőltem az ágyba. Szokásommal ellentétben (már az óvodában sem ment a délutáni alvás) most sikerült kicsit aludnom, ha nem is mélyen, mert álom-foszlányok rémlettek utána. Majdnem 2 órát feküdtem, aztán felkeltem, gyorsan ebédet csináltam, aztán összeszedtem magam, és elmentem uszodába. Furcsa volt egyedül menni, szerintem életemben összesen kétszer voltam egyedül uszodában. Először jött az úszás, hogy adjak a sportnak, aztán meg egy kis ugrálás. Utána szauna, majd megint ugrálás, majd egy kis pihenő, aztán újra szauna. Nem bírtam valami jól, az első körben 9, a másodikban 13 perc után ki kellett jönni, pedig nyár elején már 2-szer 15 perceket csináltam. És, az egészség jegyében a fagyos zuhany alá is beálltam! :) Hiába, ha Rómában vagy, tégy úgy, mint a rómaiak!
Utoljára bementem még a langyos vízbe, egy lyukas sárga halra ráfeküdtem, és csak lebegtem a vízben vagy 10 percen át, aztán még beültem a buborékoló padra, és elmerültem a gondolataimban, meg a vízben is… Tudat alatt, biztos ott született meg a tegnapi bejegyzés második fele.
A zuhany alatt már könnyedebb gondolatok futottak át a fejemen, lopott dallamra jött a rím:
Előző életemben víziló voltam,/ a napot kerültem, éjjel éltem én,/… a többit már a jótékony feledés homálya fedi, de talán jobb is így mindenkinek. Hazatérve még telefonálás meg vacsora várt rám; aztán született a tegnapi bejegyzés. Már azt hittem, aludni megyek utána, de még egy hosszú éjszaka várt rám, amiről legkorábban szerdán számolhatok be. Addig is érdemes szurkolni nekem, mivel a vitorlázás veszélyes sport, nehogy a fjord vizében találjam magam: az egyetlen vitorlázó lány, Irina már többször megfenyegetett, hogy kidob a hajóból. Pedig nem is adtam rá okot…