Jancsi går til Danmark 2.0

Csak az az undok 8.20-as reggeli óra ne lenne. Tudom, ez még nincs korán a gyárakhoz képest, és messze nincs olyan korán, mint ahogy a vasutasok vagy épp a pékek kelnek, de nekem azért ez nem megy könnyen. Letudtam a lakbér befizetését, aztán órán voltam. Utána Zuzanával és Antoanetával a buszterminálon dolgoztunk, sikerült Antoanetával újból kisebb-nagyobb konfliktusba kerülni. Az én utcatervemben egy kicsit furcsa, de nagyon biztonságos balra-tarts lehajtó ütközik az általa tervezett, a kontinensen szokásos jobbra-tarts rendszerű mélygarázzsal. Mi ilyenkor a teendő? Hát, vakarjuk a fejünket… Vitatkozunk egy kicsit, ami soha nem ér jó véget, mert én türelmes vagyok, közben megállapítom, hogy butaság a részéről érzelmeket vinni műszaki kérdésekbe, de azért megpróbálom keresztülvinni az igazamat is. Amíg nagyon meg nem éheztem, addig maradtam, aztán hazajöttem, ebédeltem, és ledőltem pihenni. Aludni sajnos nem sikerült, pedig már napok óta nem alszom jól valamiért. Azért két órát nagyon jól elpihengettem, aztán nekiláttam a parkolónak. Átvariáltam az ő megoldását, hogy ne ütközzön az én tervemmel, szerintem nagyon jó lett, és még ráadásul szabályos is. Négy órám ment rá, de szerintem megérte. Este még sokáig fent voltam, de ez kivételesen nem volt gond. Az már nagyobb baj volt, hogy nehezen ment az alvás megint, pedig zaj nem volt, sem hideg, sem meleg…