Jancsi går til Danmark 2.0

Sikerült kora délutánig nyomni az ágyat, aztán lementem reggelizni. A lengyelekkel ettem együtt, bár azt nem sikerült eldöntenem, hogy a palacsintát ebédre vagy reggelire eszik ők is. Az előző este nyomait elpakoltam, aztán megint porszívóztam egy gyorsat, elég sokan bemászkáltak a szobámba ahhoz, hogy ne legyen tisztaság. Kicsit rajzoltam, aztán fél ötkor nekiláttam a főzéshez. Markus segített hagymát pucolni, aztán már egyedül is boldogultam. Fél kilenckor tálaltam a marhapörkölt álá Jancsi mit cubic burgonyastücke című kompozíciót. Nagy siker volt, elfogyott az egész, pedig azt hittem, hogy maradni is fog belőle. Úgy látszik, a vörösbor, meg a finom íz segített, hogy eltüntessük. Egy darabig még beszélgettünk, aztán tíz után én még küzdöttem azzal, hátha sikerül valami hasznosat csinálni, végül is valami csak lett, egy kis rajzolás formájában. Aztán fekvés, alvás…
 

Reggel kénytelen voltam 10-kor felkelni, mivel Markussal megbeszéltem, hogy megyünk bevásárolni a vasárnap esti főzéshez. A hentes az elképzeléseinkkel ellentétben zárva tart szombaton is, így aztán maradt a normál bolt, de ott kaptunk szép darab marhahúst meg minden egyebet. Napközben kitakarítottam, porszívóztam, kidobáltam a régi reklámújságokat, rendet raktam, aztán meg a fél délutánt és estét a fülhallgatóval töltöttem, mindenki beszélős kedvében volt, én is. Aztán még kicsit rajzolni is sikerült. 11 előtt még leszaladtam a sarki „éjjelnappali helyett” hajnali-későesti 7-23-as boltba, hogy a lemerült sörtartalékokat kicsit feltöltsem. Fél 12 körül elkezdtek szállingózni az emberek, én megnyitottam a magyar ruhatárat, aztán belevetettük magunkat a forgatagba… Jó volt, végre nem csak a hetek óta változatlan zenék voltak, meg az is kellemes volt, hogy bármikor meg lehetett szökni egy kis nyugalomra a lentebbi emeleteken, vagy akár a szobámban, szóval mindenképp kényelmes, hogy „otthon” van a buli. Sokkal jobb volt, mint egy átlagos First Mansion-este, mondjuk a ruhatárból adódóan elég sokára jutottam az ágyamhoz…

Reggel nem sikerült időben elindulni, így nem volt alkalmam pénzt kivenni és lakbért befizetni. Az órám után ebédeltem, aztán egy kicsit lementem dolgozni, kettőtől megint a vasutas projektet fejlesztettük, azzal lesz még mit rajzolnom, de úgy néz ki, haladunk vele.
Négyig dolgoztunk rajta, aztán közben olvastam Norbi e-mailjét, hogy este lángosra vár minket. Hazajöttem, letettem a táskámat, zuhanyoztam, megpróbáltam hazatelefonálni, de 4 telefonból egyet sem vettek fel, így aztán visszamentem lángost enni. Nagyon finom volt, majd egyszer be kell gyűjtenem a receptet, mert jó, egész jó lángosokat tudok sütni, de azért van még előrébb. A cél persze a Fény utcai piac minőségének megközelítése, de még addig is vannak fokozatok, pl. a híres éjjel-nappali lángos a Blaha Lujza téren :) Megint sokan voltunk, most nem csak magyarok, jól elbeszélgettük az időt, aztán megindultunk a First Mansion felé. 20 perccel éjfél előtt értünk oda, a sor nem volt nagy, de végül nem jutottunk be. Történt ugyanis, hogy mindenki, aki utánunk jött, elénk állt a sorba, ismerős mellé, vagy csak simán pofátlanul… Így tíz perccel később még mindig mi álltunk a sor végén, és ugyan kivártuk az éjfelet, de már csak becsületből. Nem szép dolog a tolakodás. Tovább mentünk a Hekkenfeldtbe, de nem jutottunk túl itt sem az ajtónállókon, mivel nem volt mindenkinek megfelelő igazolványa. Végül visszamentünk Norbihoz, aztán kellemesen elboroztuk az időt, végül még bementünk az egyetemre is… De az már inkább csak rendetlenkedés volt hangos zenével. Még a karaoke is előkerült, de nem volt nagy fogadókészség a társaságban, igaz, én sem rajongok a nyilvános szereplésért...